KOMFORT ABC
Felhőatlasz

Alacsony szintű felhők


Alapjuk 2000m alatt.

STRATUS (alacsony rétegfelhő): Az alapja nagyjából egyenletes, a színe szürke, s alacsony szinten keletkezik. Stabil légkörben a meleg és nedves levegő addig emelkedik, amíg el nem éri a kondenzációs pontját. Az inverzió és az inverziós réteg határfelületén kialakuló hullámmozgás alakítja. Hullámfelhő, mert nagy a tér- és időbeli ingadozása. Magasságváltozása rövid idő alatt elérheti a 200-300 métert. Jellemző frontrendszer közeledtekor, illetve orografikus emelés következtében. Meghatározó az inverziós réteg feletti szennyeződés erős kisugárzása, mely hat kialakulására. Földfelszínen képződött ködtakaró emelkedése közben alacsonyszintű rétegfelhő alakulhat ki. Viszont a stratus felhő talajra is lesüllyedhet, ekkor ismét ködtakaró alakul ki. A közepes földrajzi szélességeken 500-2000m magasságban helyezkedik el. A felhő alsó szintje általában 100-300m között, sőt 50m alatt is lehet. A kondenzáció talajközelben, de akár 2000m magasságban is végbe mehet. Felülről tekintve lehet sima, nyugodt, ekkor a felhőalap igen alacsony. Ha egyenetlen, hullámos, vagy tornyos jellegű, akkor 300m ill. feletti a felhőalap. Kis vízcseppek, alacsony hőmérsékleten pedig kis jégrészecskék alkotják. Pár centiméter vastagságtól a több száz méter vastagságig előfordul. Horizontális kiterjedése jóval nagyobb, akár több száz négyzetkilométert is lefedhet. Ha a felhő sűrű és vastag, igen apró esőcseppek, néha fagyott eső, és szemcsés hó is képződik benne. A felhőből szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó hullhat. Ennél erőteljesebb csapadékot adó felhőzetet, nimbostratusnak nevezzük, ez a réteges esőfelhő. A stratus erőteljesen csökkentheti a látótávolságot, ezért veszélyes tényező a közlekedésben. Alacsony hőmérsékleten gyengén jegesít, de a repülés a felhőben nyugodt.
Jele: St.

Stratus (St)

Stratus



STRATUS FRACTUS: Legalacsonyabb felhőalappal rendelkező felhő. Felhőfoszlánynak is nevezik. Keletkezése: a talajon nagyon magas légnedvességtartalom mellett, kevés emelés vagy turbulencia is elegendő megjelenésükhöz. Gyakorlatilag az emelés kikényszeríti a nedves levegő kondenzációját, amely igen alacsony szinten megy végbe.
Jele: St fra.

Stratus fractus, Stratus nebulosus (St fra, St neb)

Stratus fractus, Stratus nebulosus



STRATUS FORMÁJÚ FELHŐ (réteges felhő): Nagy a vízszintes kiterjedése, rendszerint több száz km hosszú, és széles területeket borít be. Eredete, a légkör nagy térségű rendezett feláramlásaira és rendezetlen keverőmozgásaira vezethető vissza.

OROGRÁFIAI STRATUS (hegyrajzi alacsony rétegfelhő): Képződésük, a szél által szállított meleg és nedves levegő jelentős domborzati tényező hatására emelkedésre kényszerül. Megjelenésére partvidékeken, ahol magas a légnedvesség, valamint dombok tetején, hegycsúcsok magasságában várható. Általában 150m feletti szinten, de szárazabb légkör esetén akár nagyobb magasságban is kialakulhat. Jellemző, hogy nincs mozgásban, inkább egy helyben áll. A szél állandó utánpótlásának következtében - emelkedéssel - a kondenzációs szinten képződik, míg a domborzat másik oldalán - adiabatikus melegedéssel, leereszkedéssel - oszlik. A légnedvesség nagyban befolyásolja kilétét, azaz igen nedves levegőben szétterjed, a szél által fújt oldalon képződik, letakarja a hegytetőt, dombtetőt, majd a másik oldalon gyengül, magasság csökkenésével megszűnik. Nagyban függő a szélerősségtől, széliránytól, légnedvességtől, topográfiai viszonyoktól (domborzat fekvése, meredeksége stb.). Állandó jelenléte megtalálható a Hawaii szigeteken vagy Fokváros közelében. Amikor nem elegendő a légnedvesség, viszont kellő magasságban a hőmérséklet csökkenésével elérheti a kondenzációs szintet. Ekkor középmagas orográfiai felhőképződmények, úgynevezett lencsefelhők képződnek.
Csuklyafelhő: Hegygerincen és szélvédett oldalon képződik. A szélnek kitett magashegység oldalán, torlódás miatt, légnyomás-emelkedés következik be. Míg a szélárnyékos oldalon nyomáscsökkenés alakul ki. Az alacsony légnyomás kedvez a kondenzációnak, megfelelő légnedvesség esetén felhő képződik. Ez tapasztalható a Himalájában, ill. az Alpok magas csúcsain.

Orográfiai stratus

Orográfiai stratus



NIMBOSTRATUS (réteges esőfelhő, esőrétegfelhő): Szürke, gyakran sötét, középmagas szintű, nagy vízszintes és függélyes kiterjedésű felhőréteg, amelynek alapját a folyamatosan hulló eső vagy hó elmosódottá teheti. A felhőréteg olyan vastag, hogy a Napot teljesen eltakarja. Jellemző frontfelhőzet 2-7km magasságban képződik. Alapjának magasságát a fronthoz mért távolsága határozza meg. Frontvonal közelében a legalacsonyabb 600-1000m. Ekkor a felhőalap alatt gyakran jelennek meg alacsonyan úszó szakadozott felhőfoszlányok, így viszont a felhőalap csak 100-200m, sőt kevesebb is lehet. Vastagsága néhány száz métertől, kilométerig terjed. A felhőt (néha túlhűlt) vizcseppecskék és esőcseppek, továbbá hókristályok és hópelyhek, illetve keverékük alkotják. Ezért vegyes halmazállapotú felhő. A felhőalapból mindig hullik csapadék, amely legtöbbször a talajt is eléri, rendszerint tartós, folyamatos esőzés vagy havazás formájában. Télen és átmeneti időszakban hullhat belőle ónos eső is. Mivel túlhűlt vízcseppeket is tartalmaz, ezért erősen jegesít 0°C alatt. Gyenge turbulenciát okozhat.
Jele: Ns.

Nimbostratus (Ns)

Nimbostratus



Nimbostratus praecipitatio (Ns pra)

Nimbostratus praecipitatio



STRATOCUMULUS (alacsony gomolyos rétegfelhő) szürke vagy szürkésfehér folt, lepel vagy réteg alakját öltő, felülete rendezetlen, alakja jól körülhatárolható és elég lapos, alacsony szintű felhő. Csaknem mindig található benne jégtáblaszerű vagy hengeres, néha összeolvadó sötét részek. Általában vékony rétegekben terjed, néha több száz kilométeres szélességben fordul elő. Alakját nagyban meghatározza az őt kialakító hullámmozgás, jellemző a kisebb hullámhossz. A felhőréteg vastagságától nagyban függ színe, így a fehérestől a sötétszürkéig minden árnyalatban előfordul. A felhőben végbemenő hőáramlás következtében pelyhes megjelenésű. Kialakulásában két folyamat játszik szerepet.
1. Nagy mennyiségű nedves és meleg levegő emelkedik fel, annak következtében, hogy egy frontrendszer vagy orografikus emelés kényszeríti ki. Kondenzációs szinten, gyengén változékony légkör hatására gomolyos szerkezetűvé válik.
2. Nagy területen, enyhe hőáramlás következtében meleg és nedves levegő emelkedik fel, ez egyazon szinten kondenzálódik. Ha nincs további függőleges kiterjedés, akkor a délutáni óráktól oszlásnak indul a felhőzet, és estére kitisztul az idő. Legáltalánosabb felhőtípus. A közepes földrajzi szélességeken 500-2000m magasságban képződik. Vízcseppecskék alkotják, néha esőcseppek vagy szemcsés hó (ritkán hó, ritkábban hókristályok és hópelyhek) kíséretében. Vastag stratocumulusból ködszitálás vagy gyenge hó képződhet. Gyengén, mérsékelten jegesít és okozhat turbulenciát.
Jele: Sc.

Stratocumulus (Sc)

Stratocumulus



STRATOCUMULUS OPACUS: Sűrű, réteges gomolyfelhő. Vastagsága 300-600m közötti, de több is lehet.
Jele: Sc op.

Stratocumulus stratiformis opacus (Sc str op)

Stratocumulus stratiformis opacus



STRATOCUMULUS TRANSLUCIDUS: Átlátszó, vastagsága 100-300m, nagysága 600-1000m körül van.
Jele: Sc tr.

Stratocumulus stratiformis translucidus perlucidus (Sc str tr pe)

Stratocumulus stratiformis translucidus perlucidus



Vissza a Főoldalra