KOMFORT ABC
Felhőatlasz

Vertikális (függőleges) kiterjedésű felhők


CUMULUS (gomolyfelhő): Éles körvonalú, sűrű, különálló felhő, amely függélyes irányban fejlődik, növekvő kupola vagy torony alakjában. A felhő kelvirágra emlékeztet, s napsütötte része vakítóan fehér. Alapja viszonylag sötét és megközelítőleg vízszintes, általában 500-2500m magasságban helyezkedik el. Télen alacsonyabban 600-1200m között, nyáron 1500-2000m a jellemző alapmagasság. Vastagságuk néhány kilométer. Jelentős m/s feláramlások hozzák létre. A felhő néha tépett formában is megjelenik. Főleg vízcseppekből áll, amelyek gyakran túlhűlt állapotban vannak. A felhőcsúcsuk jóval fagypont alatti hőmérsékleten jégkristályokat is tartalmazhatnak. Ekkor, a felhőkből záporszerű csapadék is hullhat. A jegesedés és turbulencia erőssége függ a kiterjedésüktől.
Jele: Cu.

CUMULUSJELLEGŰ FELHŐ (konvektív felhő): Azok felhők tartoznak ide, amelyeknek az alapjuk, magasság szerint az alacsony szintű felhők közé lehetne sorolni, de a nagy függélyes kiterjedésük miatt nyúlnak a magasabb szintekbe is. A gomolyos (Cumulus) felhőkre jellemző, hogy egyedül álló halmok, vagy rögök formájában mutatkoznak, vízszintes méretükhöz képest jelentős a vastagságuk is. Eredete a légkör konvektív feláramlásaira vezethető vissza. Adott helyen felszálló meleg légáramlatok hatására képződik. A felemelkedő levegő vízgőztartalma kondenzálódik, kicsapódik.

FRACTUS: Legalacsonyabb felhőalappal rendelkező felhő. Felhőfoszlánynak is nevezik. Keletkezése: a talajon nagyon magas légnedvességtartalom mellett, kevés emelés vagy turbulencia is elegendő megjelenésükhöz. Gyakorlatilag az emelés kikényszeríti a nedves levegő kondenzációját, amely igen alacsony szinten megy végbe.

Cumulus fractus (Cu fra)

Cumulus fractus



HUMILIS: Egyszerű, alja lapos, teteje felé keskenyedik, gömbölyödik. Gomolyfelhők közül a legkisebb. Viszonylag gyenge hőáramlás hozza létre. Néhányszor száz méter vastag. Vízcseppekből áll. Nedves környezetben alacsony szinten képződik a felhő alja, szárazabb körülmények között csak sokkal magasabban. A cumulus humilis sokszor csak első fázisa a cumulus képződésnek. Hideg környezetben jegesít csak. Nem okoz különösebb légköri zavart. Gyenge légörvényeket, turbulenciákat válthat ki.
Jele: Cu hum.

Cumulus humilis (Cu hum)

Cumulus humilis



MEDIOCRIS: Mérséklet gomolyfelhő. Közepes függélyes kiterjedésű, cumulus felhők, felső részükön viszonylag kicsiny dudorokkal. Erősebb hőhatás eredménye. Átlagosan egyenlő hosszúságúnak és szélességűnek mutatkozik. Fehér vagy világosszürke, alja lapos formájú. Átmenetet képez a cumulus humilis és a cumulus congestus között. Csapadékot nem adó, mert nem eléggé jelentős hozzá. Gyenge légörvényeket okozhat. Erős szél esetén vízszintes irányban foszlányok képződhetnek. Ezek nagy sebességgel mozognak az égen. Nevük ebből adódóan töredékes mérsékelt felhők, azaz cumulus mediocris fratus.
Jele: Cu med.

Cumulus mediocris (Cu med)

Cumulus mediocris



CONGESTUS: Erőteljesen felfelé növekvő, jelentős függőleges kiterjedésű cumulus felhők elnevezése. A felhők felső részére gyakran nagy kelvirágszerű. Függőleges kiterjedésű gomolyfelhő képződés utolsó szakasza, a cumulus mediocris után. Erős felszálló légáramlatok hozzák létre. Magassága sokkal jelentősebb (3-6km), mint szélessége (néhány km). Bizonyos fejlettségi fok esetén, azonban a szélesség elérheti a 10-15km-t is. Alja lapos, körvonalai rojtosak. A hőáramlás mellett, általában a légkör labilitására is szükség van képződéséhez. Azaz a magasság növekedésével a környező levegő hőmérséklete gyorsabban csökken, mint általában. A magasban lényegesen hidegebb van. Ez felhőtípus erős záporokat vagy hóesést adhat. Vízcseppekből áll, de 0°C-os szint felett vegyes halmazállapot a jellemző. Ezen a szinten már mérsékleten vagy erősen jegesít. A felhő belsejében veszélyes légörvények, turbulenciák léphetnek fel, mivel a függőleges légáramlások elérik a 10m/s értéket. Lehetőleg el kell kerülni a berepülést.
Jele: con.

Cumulus congestus (Cu con)

Cumulus congestus



Cumulus congestus (Cu con)



CUMULONIMBUS (zivatarfelhő): Hegyekre vagy tornyokra emlékeztető, jelentékeny függélyes kiterjedésű, hatalmas, igen sűrű felhőtömeg. Megjelenhet különállóan vagy csoportosan, vonalas alakzatba rendeződve. Tetejének egy része rendszerint sima, rostos vagy barázdált, és csaknem mindig sík. A felhőtető gyakran - eléri a tropopauzát - terjeszkedik szét üllő (incus) alakjában. Vízszintes kiterjedése néhány kilométertől, akár 60-70km-ig terjedhet. A felhőalap legtöbbször igen sötét, és alatta (vagy az alappal egybeolvadva) sokszor jelennek meg tépett gomolyok. Vegyes halmazállapotú felhő. Vízcseppekből és - elsősorban a felhő felső részében- jégkristályokból épül fel. Tartalmazhat még nagy esőcseppeket, gyakran hópelyheket, szemcsés havat, fagyott esőcseppeket, és néha jégdarabokat. A cseppek erősen túlhűlt állapotban is megjelennek. Alacsony hőmérsékleten erősen jegesít. Több 10m/s-os függőleges áramlások miatt erős turbulenciát okoz. Csapadéka gyakran heves, és mindig záporszerű. Fejlődését rendszerint villámlás és mennydörgés (zivatar) kíséri. Repülésbiztonsági szempontból a legveszélyesebb.. Szándékosan berepülni TILOS!
Jele: Cb.

Cumulonimbus calvus (Cb cal)

Cumulonimbus calvus



CALVUS: Olyan cumulonimbus megnevezés, amelynek felső részében a gomolyok egy részére már nem éles körvonalú, de cirrusszerű képződmények még nem különböztethetők meg rajtuk. A felfelé növekvő tornyok, többé-kevésbé a függélyesben sávos, fehéres színű felhőtömeggé alakulnak át. A cumulonimbus calvus átmenetet képez a cumulus congestus és a cumulonimbus capillatus incus között. A hőáramlás és a légköri labilitás egyesül, így a felhőcsúcs a cumulus congestus csúcsa fölé emelkedik. A troposzféra e szintjén már nem vízcsepp kondenzáció, hanem jégkristály képződés meg végbe. A felhőcsúcs csillogó, de nem vesz fel üllő alakot. A felhő záporokat vagy havazásokat okoz. Kiadós mennyiségben ad csapadékot. Száraz területeken a felhő aljából elinduló záporeső nem éri el a talajt, mert esés közben elpárolog. Ekkor a felhő alatt úgynevezett virgák jelennek meg. Az erős felszálló légáramlatok heves turbulenciát, légörvényeket okoznak. Így bármely cumulonimbusba való berepülés határozottan tilos, csak ha nincs mód az elkerülésére.
Jele: cal.

Cumulonimbus calvus (Cb cal)

Cumulonimbus calvus



CALVUS PILEUS: Olyan cumulonimbus calvus felhő, amelyben további erős hőáramlási jelenség megy végbe, a környező légtömeg labilitásának következtében. Ha a levegő elég erősen emelkedik, akár 35-45km/h sebességet elérve, egy érdekes jelenség alakul ki. A felhőben erős felszálló légáramlat magával ragad kisebb légtömegeket, amelyet felfelé tol. Ilyenkor ebben a légtömegben lévő vízgőz is kondenzálódik, így a calvus felett megjelenik egy fejfedőhöz hasonló, elnyújtott formájú, pelyhes felhő: PILEUS. A cumulonimbus emelkedése közben a calvus lassan utoléri a pileust (fejfedőt). Majd a két felhő találkozik, befedi a calvust, végül összeolvadnak. A pileus képződése előrevetíti egy zivatar létrejöttét, azaz beazonosításával előre jelezhető a zivatar.
Jele: cal pil.

Cumulonimbus calvus pileus (Cb cal pil)

Cumulonimbus calvus pileus



CAPILLATUS: Felhőfajta, olyan cumulonimbus megnevezés, amelynek a felső része cirrusszerű, és alakja szálas, rostos vagy sávos szerkezetű, üllőre, tollazatra vagy hatalmas hajcsomóra emlékeztet. A cumulonimbus felhőket rendszerint zápor vagy zivatar kíséri, gyakran szélrohamokkal, olykor jégesővel. A felhőalap alatt sokszor figyelhető meg élesen kirajzolódó csapadéksáv (virgácska).
Jele: cap.

Cumulonimbus capillatus (Cb cap)

Cumulonimbus capillatus



INCUS (üllőfelhő, cumulonimbus-ernyő, ernyőfelhő, zivatarernyő): Járulékos felhőképződmény, mely kizárólag a cumulonimbusra, azaz a zivatarfelhőkre jellemző. A zivatarfelhő felső részén, ernyőszerüen szétterülő, rostos, szálas jellegű cirrusfelhőzet. Megjelenése: üllő-, ékformájú, olykor áttetsző, máskor erősen megvastagodó, jégkristályokból álló felhőtömeg.
Jele: inc.

A cumulonimbus incus a felhők királya. Felhatol a troposzféra felső határára, betör a tropopauzába, de akár a sztratoszféra alsó rétegeibe is. Erős felszálló légáramlat és nagy környezeti labilitás jellemzi. Amíg az emelkedő felhő körül megmarad a labilitás, addig tovább emelkedik, valamint folytatja kiterjedését. Hatalmas magas légköri felhőtömeg jellemzi, ék alakú felhőképződményt üllő formájáról nevezték el. A felhőnek ez a felső része (incus) jelzi a vihar jövetelét. A zivatarfelhő elérve a troposzféra felső határát, a levegő hőmérséklete stabilizálódik, azaz megszűnik a labilis légrétegezettség. A tropopauzában a léghőmérséklet stagnál, illetve emelkedik. A légáramlatok nem tudnak tovább emelkedni, ugyanakkor az alsó légrétegekben ható felhajtóerő, továbbra is tolja a felette lévő légtömeget. Így a tropopauza szintjén sugárirányú kiterjesztésre kényszeríti a felhőt. Ez hozza létre a jellegzetes üllőformát. Egyben meghatározza a troposzféra felső határát. Az üllő jégkristályokból áll, így cirruskoronát alkot. Ha magas légköri szelek hatnak erre a koronára, akkor csíkozott felületet képeznek rajta. Ha olyan erős a feláramlás, hogy egészen a sztratoszféra alsó rétegeibe is betör, akkor igen heves viharra, jégesőre, felhőszakadásra, viharos szélre, akár tornádóra is lehet számítani.

Cumulonimbus capillatus incus (Cb cap inc)

Cumulonimbus capillatus incus

Cumulonimbus capillatus incus



Cumulonimbus mamma a legérdekesebb felhőképződmények. A cumulonimbus olyan felhődudorokat képez, amely az üllő felhő alsó részéről lógnak alá. Ennek megnevezése: mamma. Kifejlett stádiumban lévő zivatarfelhő velejárója lehet. Igen erős, sőt pusztító vihar előjele. Jellemzője a felszálló nedves légáramlatok, amelyek felemelkednek a troposzféra határáig, ott a levegő stabilizálódik, ami az üllőfelhő vízszintes, sugárirányú szétáramlásához vezet. Az igen nagy üllőfelhő jelentős területeket fed le, és olyan területek fölé is hatol, ahol hideg leszálló légáramlatok a jellemzőek. A hideg hőmérsékletű, eredetileg felhőmentes területek fölött, az üllő által vezetett hő és nedvesség labilitást hoz létre. Az üllőfelhőben lévő meleg, nedves levegő a földfelszín felé irányuló hőáramlást indít el. Ezt, az úgynevezett fordított hőáramlást még a tömegvonzás, valamint a felhőből érkező csapadék hatása is erősíti. Így alakulnak ki a mammatusok az üllő alatt. Nagy területeket fedve le. Akár több száz négyzetkilométer kiterjedésű is lehet az üllőfelhő. A zivatar központjától nem messze jelennek meg a mammatusok. Ez jelzi, hogy a zivatarfelhő elérte maximális erejét. Ettől kezdődően, igen heves zivatarra, akár tornádóra is számítani lehet. Minden körülmények között, el kell kerülni a légi járműveknek. Hatalmas turbulenciák, légörvények jellemzik.
Jele: Cb mam.

Cumulonimbus mamma (Cb mam)

Cumulonimbus mamma



Vissza a Főoldalra